top of page
A Bécsi Magyar Iskola Története

A Bécsi Magyar Iskola (BMI): Az identitásőrzés, a pedagógiai innováció és a közösségépítés négy évtizede az ausztriai magyar népcsoportban és diaszpórában

 

Bevezető

 

A Bécsi Magyar Iskola (BMI), amely az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének fenntartásában működik, az elmúlt közel negyven év során a nyugat-európai magyar diaszpóra oktatásügyének egyik legmeghatározóbb intézményévé vált. A bécsi Schwedenplatz 27). szám alatt, a Duna-csatorna partján található intézmény története hűen tükrözi az ausztriai magyarság társadalmi változásait, a menekültléttől a hivatalosan elismert népcsoporttá váláson át a modern, 21. századi európai mobilitásig. A 2027-ben esedékes 40. jubileumához közeledő iskola az 1987-es alapítástól kezdve folyamatosan alkalmazkodott a változó pedagógiai és társadalmi igényekhez. A Hegedűs házaspár alapító munkájától dr. Deák Ernő stratégiai vízióján, a 2012-es tudományos alapú újjászervezésen és a Sass Judit-éra közösségépítő évein át egészen a 2024-es, dr. Seidler Andrea és Bajka Kinga Csengele fémjelezte megújulásig az iskola mindvégig a magyar nyelv és kultúra átörökítésének elsődleges színtere maradt. Beszámolónk célja, hogy a rendelkezésre álló archív források és a legfrissebb adatok alapján a teljesség igényével tárjuk fel az iskola múltját, jelenét és jövőképét, különös tekintettel az oktatási szakmai innovációkra és a közösségi dinamikákra.

 

I. Történeti kontextus és az alapítás (1970–1987)

A bécsi magyar oktatás előzményei és a társadalmi háttér
 

Bécs városa évszázadok óta különleges szerepet tölt be a magyar történelemben, de a 20. század második felében ez a szerep átalakult: a politikai emigráció és a gazdasági okokból kivándorlók központjává vált. Az 1970-es évek elején az itt élő magyarság heterogén összetétele – az 1945-ös és 1956-os menekültek, valamint a Kádár-korszak disszidensei – sajátos kihívások elé állította a közösségi vezetést. Az anyanyelv megőrzésének igénye elementáris erővel jelentkezett, hiszen az asszimiláció, különösen a második és harmadik generáció esetében, valós fenyegetést jelentett.

 

Már az 1970-es évek elején történtek kísérletek a szervezett oktatás létrehozására. A Deák Ernő vezette Európa Klub (1971 és 1973 között) és csapata felismerte, hogy a szórványlétben az iskola nem csupán a tudásátadás helyszíne, hanem a közösségi túlélés záloga. A korai próbálkozások során a cserkészmozgalommal kerestek együttműködést. A koncepció szerint a fiatalok kéthetente váltásban látogatták volna a magyarórákat és a cserkészfoglalkozásokat. Ez a modell azonban a gyakorlatban sérülékenynek bizonyult. A cserkészet vonzóbb, élményközpontúbb programjaival szemben és a hétvégi szabadidőért folytatott versenyben a formálisabb oktatási kísérletek gyakran alulmaradtak, s a kezdeti lendület – emberi tényezők és szervezési nehézségek miatt – pünkösd környékére általában alábbhagyott.1

Deák Ernő, a Központi Szövetség későbbi elnöke és a bécsi magyar közélet fontos szereplője egy későbbi visszaemlékezésében a diófát ültető öregember példázatával írta le ezt a korszakot. A pedagógiai munka a diaszpórában olyan befektetés, amelynek gyümölcseit nem feltétlenül az ültetők, hanem az unokák élvezhetik. Ez a hosszú távú gondolkodásmód alapozta meg a későbbi, sikeresebb intézményalapítást.1

 

Az 1987-es fordulat: A Hegedűs házaspár és a BMI születése
 

Az áttörést az 1980-as évek második fele és az erdélyi menekülthullám hozta el. Ezzel a demográfiai mozgással érkezett Bécsbe dr. Hegedűs János és felesége, Hegedűs Ilona, egy elhivatott szentgyörgyi tanárházaspár. Személyükben találkozott a szakmai tudás, a pedagógiai tapasztalat és a kisebbségi sorsból fakadó elkötelezettség. Ők voltak azok, akik 1987 szeptemberében a korábbi kísérleteknél jóval strukturáltabb formában elindították a tényleges tanítást, és akiktől a "Bécsi Magyar Iskola" elnevezés is származik.1

 

Az alapítás nem volt zökkenőmentes. A helyszínkérdés állandó problémát jelentett. Kezdetben az Uránia épületében folyt az oktatás, amely központi fekvése miatt ideálisnak tűnt. A tanulói létszám a kezdeti 24 főről karácsonyra megduplázódott, ami jelezte a hatalmas látens igényt. A Hegedűs házaspár munkája nyomán az oktatás az elemi szinttől egészen az érettségiig terjedt, ami óriási fegyvertény volt egy olyan nyelvi környezetben, ahol a magyar nyelvnek nem volt hivatalos státusza az oktatási rendszerben.1

 

II. Az Intézményesülés és a "hontalan" évek (1987–2012)

Küzdelem az infrastruktúráért és az elismerésért
 

Az iskola működésének első másfél évtizedét a bizonytalanság és a fenntarthatóságért folytatott küzdelem jellemezte. Az Uránia épületének renoválása után, 1999-ben az iskola válaszút elé került: a megemelkedett bérleti díjakat sem a szülői hozzájárulásokból, sem a Központi Szövetség forrásaiból nem tudták finanszírozni. Ez a kényszerhelyzet vezetett a mai napig érvényes megoldáshoz: az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége által fenntartott, a Schwedenplatz 27/9. szám alatt (Laurenzerberg felőli bejárattal) található "Magyar Otthon" vált az iskola állandó székhelyévé.1

 

Ez a lépés stratégiai jelentőségű volt. Bár a lakásból kialakított oktatási tér olykor szűkösnek bizonyult, a kiszámíthatóság és a belvárosi, kiválóan megközelíthető lokáció (U1, U4 metrók, villamosok) stabilizálta a diáklétszámot.

 

A jogi és anyagi háttér megszilárdulása
 

Az intézmény fenntartásában kulcsszerepet játszott az ausztriai magyarok népcsoportként való elismerése (1992/1993). Ez a státusz lehetővé tette, hogy az iskola működését az Osztrák Kancellária és az Oktatásügyi Minisztérium is támogassa. Emellett a magyar állam (korábban az Illyés Közalapítvány, a későbbiekben a Bethlen Gábor Alap) támogatásai is nélkülözhetetlenek voltak a pedagógusok tiszteletdíjának és a taneszközök beszerzésének biztosításához.1 Az iskola fenntartója mindvégig a Központi Szövetség maradt, amely jogi személyként biztosította a hátteret.

 

A 2011/2012-es válság

​

A dokumentumok egy "sajnálatos törésről" és "meghasonlásról" számolnak be a 2011/2012-es időszakban. Ennek a belső konfliktusnak a súlyát az is mutatta, hogy az iskola puszta létét és névhasználati jogát is veszélyeztette, olyannyira, hogy a "Bécsi Magyar Iskola" nevet a Szabadalmi Hivatalnál (Patentamt) le kellett védetni a Központi Szövetség számára.1 A válság azonban tisztulást is hozott: egyértelművé tette, hogy az iskola nem működhet tovább a régi, olykor ad-hoc struktúrákban, hanem professzionális, átlátható és szakmailag megalapozott vezetésre van szükség.

 

III. A tudományos megújulás korszaka (2012–2017)

Új alapokon: Seidler Andrea és Blaskó Katalin reformjai

​

A 2012/13-as tanévben az iskola radikális újjászervezésen esett át. A vezetést dr. Seidler Andrea, a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének professzora és a Központi Szövetség vezetőségi tagja vette át. Személye garanciát jelentett a tudományos színvonalra és a pedagógiai módszertan korszerűsítésére. A szakmai munkát dr. Blaskó Katalin irányította, aki a kerettanterv kidolgozásáért felelt, míg a szervezési feladatokat Schneider Erzsébet, a kulturális programokat pedig Lengyel Ferenc koordinálta.1

 

Pedagógiai innováció: differenciálás és kétnyelvűség

​

Az új vezetés szakított a korábbi, egységesítő szemlélettel. Felismerték, hogy a bécsi magyar diákság nyelvi kompetenciája rendkívül heterogén. A tantervet a legkorszerűbb kétnyelvűség-kutatási eredményekre alapozták. Két fő irányt határoztak meg:

 

  • 1.    Magyar mint származási nyelv: azoknak a diákoknak, akik otthon magyarul beszélnek, de az írás-olvasás és a választékos nyelvhasználat terén fejlesztésre szorulnak.

  • 2.    Magyar mint idegen nyelv (MID): A vegyes házasságból származó vagy a nyelvet már kevésbé beszélő gyerekek számára, ahol a kommunikáció-központú módszerek dominálnak.1

 

Az oktatás kiegészült a magyar irodalom, történelem és kultúra ismereteinek átadásával, de nem a magyarországi tantervek mechanikus másolásával, hanem a diaszpóralét sajátosságaihoz igazítva.

 

A kínálat diverzifikálása
 

Ebben az időszakban vált az iskola valódi "oktatási központtá". A heti és kétheti iskolai foglalkozások mellett megerősödött az óvoda (amely heti rendszerességűvé vált), és elindultak a legkisebbeket célzó programok: a Baba-mama csevegő és a Csipogó délutánok zeneóvoda.1 A schwedenplatzi épület egyik termét átalakították "játékbirodalommá", hogy a kisgyermekes családok számára is vonzó környezetet teremtsenek. A tanári kar olyan pedagógusokkal jelentősen bővült. 

 

A Verőfény szavalóverseny felemelkedése
 

Az iskola kulturális kisugárzásának egyik fontos eleme a Verőfény szavalóverseny lett. Bár a kezdeményezés gyökerei az 1990-es évekre, Wurst Erzsébet tevékenységére nyúlnak vissza, a verseny 2008-tól Lengyel Ferenc szervezésében vált nagy jelentőségű eseménnyé. A versenyre nemcsak Bécsből, hanem Felvidékről, Erdélyből, a Vajdaságból és Nyugat-Európa más országaiból (pl. Németország) is érkeztek diákok.1

 

IV. Konszolidáció, pandémia és stratégiai terjeszkedés (2017–2024)

A Sass Judit-éra: Stabilitás és közösségépítés
 

2017-ben Sass Judit vette át az iskola operatív vezetését. Az ő időszaka alatt az intézmény működése tovább stabilizálódott, és a hangsúly a belső közösségépítésre, valamint a külső intézményi kapcsolatok erősítésére helyeződött. 

 

A COVID-19 kihívása és a digitális átállás
 

A 2020 tavaszán kirobbanó koronavírus-járvány az iskola történetének egyik legnagyobb kihívását jelentette. A személyes találkozásokra épülő hétvégi iskola modellje egyik napról a másikra ellehetetlenült. Az iskola vezetése és tanári kara azonban gyorsan reagált: átálltak az online oktatásra. A Zoom, Skype és más digitális platformok bevezetésével sikerült fenntartani a kapcsolatot a diákokkal.6
 

A pandémia alatt a Verőfény szavalóverseny is az online térbe költözött. A "Verőfény 25+" elnevezésű jubileumi versenyen a diákok videóüzenetekben küldték el szavalataikat, bizonyítva, hogy a közösség a fizikai távolságtartás idején is képes az összetartozásra.4 Ez az időszak felgyorsította a digitális kompetenciák fejlődését, ami a pandémia utáni időszakban is hasznosult.

 

Stratégiai áttörés: A Bunte Schule és a kétnyelvű oktatás
 

A Sass Judit nevével fémjelzett időszak Hollós József (a Központi Szövetség akkori elnöke) és a pedagógusok (különösen Nick Ildikó) kitartó munkájának köszönhetően történelmi áttörést hozott a bécsi magyaroktatásban. 2019 szeptemberében a Bécs 18. kerületében található Bunte Schule (Schulgasse) általános iskolában (Volkschule) elindult az első magyar-német kéttannyelvű osztály.7

 

Ez a modell minőségi ugrást jelentett a korábbi délutáni iskolához képest. A gyerekek itt a délelőtti, hivatalos osztrák tanrendbe integrálva tanulják a magyart: az írás-olvasás és a matematika alapjait magyarul is elsajátítják, a készségtárgyakat pedig vegyes nyelven oktatják.8 A Bunte Schule osztrák állami fenntartású. 

A Bunte Schule sikerére alapozva merült fel az igény az oktatás középiskolai szintű folytatására is. 2023 őszétől a szintén a 18. kerületben található Klostergassei Gimnáziumban (GRG 18) is elindulhatott a magyar nyelvű oktatás, biztosítva a kimenetet az általános iskolából (Volksschule) érkező diákoknak.10

 

V. Megújulás és jövőkép a 40. évforduló küszöbén (2024–2026)

A 2024-es vezetőváltás és strukturális reform
 

2024 tavaszán új fejezet kezdődött az iskola és a fenntartó szervezet életében. A Központi Szövetség tisztújító közgyűlésén dr. Seidler Andrea lett az új elnök, aki ezzel egyidejűleg újra átvette az iskola közvetlen vezetését (az iskola vezetője / Schulleitung).11 Az operatív feladatok irányítására és a pedagógiai projektek koordinálására Bajka Kinga Csengele kapott megbízást, aki új lendületet és kreatív energiát hozott az intézménybe. Sass Judit szervezési referensként maradt a vezetőség tagja, biztosítva a tapasztalatok átadását.11

 

Az új vezetés célja kettős volt: egyrészt modernizálni az infrastruktúrát, másrészt olyan programokat indítani, amelyekkel a nehezebben elérhető tinédzser korosztályt (Z és Alfa generáció) is be tudják vonni a közösségbe.


Új programkínálat: nyitás a 21. század felé
 

A 2024/25-ös tanévtől kezdve az iskola kínálata jelentősen átalakult, hogy megfeleljen a modern kor igényeinek:
 

  • Digitális kompetenciák: Elindult a Filmes Műhely és a Bécs-Craft (Minecraft alapú építő workshop). 19

  • Színpadi művészetek: A már működő Kicsi Svung (6-12 évesek) mellett elindult a Gimi Svung (14-18 évesek) drámacsoport és a musical kurzus. Ezek a foglalkozások az önkifejezést, a beszédkészséget és a magabiztos fellépést fejlesztik.19

  • Reál tárgyak: A sakkszakkör elindítása a logikai gondolkodás fejlesztését célozza.19

  • Közösségi terek: A Baba-Mama Csevegő és a felnőtteknek szóló nyelvtanfolyamok (magyar és német) az iskolát igazi többgenerációs közösségi térré alakították.20

 

VI. Pedagógiai módszertan és szerkezeti felépítés

​

A Bécsi Magyar Iskola pedagógiai krédója a differenciált oktatás és az élménypedagógia. Az iskola vezetése felismerte, hogy a "vasárnapi iskola" hagyományos, frontális módszerei ma már nem elegendőek a figyelem fenntartásához.

 

Nyelvi csoportbontás

​

Az iskola a célcsoportoknak megfelelően külön kurzusokat kínál: 
 

  • Származásnyelvi oktatás: Azoknak, akik otthon magyarul beszélnek. Itt a cél az írás-olvasás, a helyesírás, a szókincsbővítés és az irodalmi műveltség.

  • Magyar mint idegen nyelv (MID): A vegyes házasságból származó vagy a nyelvet kevésbé beszélő gyerekeknek. Itt a játékos, kommunikáció-alapú módszerek dominálnak.1

 

Élménypedagógia

​

Az oktatás során a projektmódszert részesítik előnyben. A Sztoritáborok, 21 a Varázsceruza, aDivattervezés néven futó foglalkozások 22 során a gyerekek alkotás közben, szinte észrevétlenül használják és tanulják a nyelvet.

 

VII. Ünnepek, hagyományok és közösségi élet

​

A BMI a bécsi magyar közösség egyik központjaként funkcionál. Az oktatáson túl az ünnepek megtartása és szervezése a legfontosabb közösségmegtartó erő.


Karácsony és Mikulás: A bécsi Városháza (Rathaus) dísztermében tartott nagyszabású Mikulás-ünnepségek, amelyeken 300-500 gyermek vesz részt, az év egyik fénypontjai. Itt a BMI együttműködik más bécsi magyar szervezetekkel (AMAPED, Ungarischer Schulverein).23

Farsang: A tematikus bálok nemcsak a gyerekeknek szólnak, hanem a szülőknek is közösségi élményt nyújtanak.16

Fénymanók ünnepe: A legújabb hagyomány, amely a Márton-napi lámpás felvonulások hangulatát ötvözi a manóvilág meséivel.24
 

A vizuális kultúra fejlesztése:
 

Az iskola történetének újítása a VIPACH (Vienna Photo Art & Creative Hub) megalapítása. A kezdeményezés 2024 őszén egy szülői fotóstanfolyamból indult. Bánhalmi Norbert vezetésével a csoport dinamikusan fejlődött, és 2025 tavaszára már több száz fős, aktív alkotóközösséggé, a "BMI Fotóklubbá" nőtte ki magát. 2026. január 1-től a klub felvette a VIPACH nevet, amely a szanszkrit "vipach" (megérik, kifejlődik) szóból ered.17
 

A VIPACH fotózást tanít és ugyanakkor közösséget épít. Tagjai dokumentálják az iskola eseményeit, kiállításokat szerveznek (pl. a Vienna City Galleryben), és aktívan támogatják az iskola fejlesztéseit. A "Be Smart Kids Club" keretében a fiatalok a mobilfotózással, a tartalomgyártással és a mesterséges intelligencia kreatív használatával ismerkedhetnek meg, ami modern és vonzó belépési pontot jelent a magyar közösségbe.17

 

VIII. Konklúzió és jövőkép a 40. évforduló tükrében
 

A Bécsi Magyar Iskola története 1987-től napjainkig a folyamatos alkalmazkodás és megújulás története. Az alapítók "diófája" mára terebélyes fává nőtt, amely alatt több generáció talált otthonra és nyelvi közösségre. A 2027-ben esedékes 40. évforduló nemcsak a múlt ünneplése lesz, hanem a jövőbe vetett hit demonstrálása is.

Az iskola jelenlegi vezetése, dr. Seidler Andrea és Bajka Kinga Csengele irányításával sikeresen ötvözi a hagyományos értékeket (nyelv, irodalom, történelem) a 21. századi eszközökkel (digitalizáció, VIPACH, élménypedagógia). Az infrastruktúra megújulása, a Bunte Schuléval és a Klostergassei Gimnáziummal kiépített stratégiai partnerségek, valamint a közösség aktív bevonása a fejlesztésekbe (klíma- és zongoraprojekt) biztos alapot teremtenek a következő évtizedekre.

 

Idézett munkák
 

Szeretnél mindenről első kézből értesülni?
Iratkozz fel alább, a hetenti hírlevelünkre.
logo6.png
Ausztriai Magyar Egyesületek és
Szervezetek Központi Szövetsége

Zentralverband Ungarischer Vereine und
Organisationen in Österreich

ZVR-Zahl: 079797621
 

Cím: A-1010 Bécs I / Wien, Schwedenplatz 2,
Bejárat: Laurenzerberg 5 / 1. em., 8-9. ajtó
Tel.: +43 650 3312 090
E-mail: office@magyariskola.at
 

BMI Elternverein       
Bank: Raiffeisen
Spendekonto IBAN: AT82 3200 0099 1164 4168
BIC/SWIFT: RLNWATWW

Köszönjük a feliratkozást

BMI Klub | Csatlakozz

Képernyőfotó 2025-01-04 - 9.14.53.png
segits5.png

Adomány

Segíts, hogy segíthessünk

Támogatóink

bundeskanzleramt_oesterreich
Bethlen Gábor Alap
Stadt Wien
Bundesministerium

Partnereink

Copyright © 2025 Zentralverband Ungarischer Vereine und Organisationen in Österreich. Alle Rechte vorbehalten.

bottom of page